2023 November 17-én történelmi pillanat érkezett a magyar operettjátszásban. A Budapesti Operettszínházban bemutatásra került az évezred első magyar operettje, az Orfeum Mágusa. Az Orbán János Dénes jegyezte librettóhoz, Pejtsik Péter szerezte a zenét. Az ismerős dallamok között több operettsláger is megbújik, mint a Messze a Nagy Erdő, a Bugici Határon, vagy épp a Londonban Hej Van Számos Utca is. De a darab utalást tesz a Marica Grófnőre, illetve a Csárdáskirálynőre is. Ferenczfy-Kovács Attila látványos díszlete és Berzsenyi Krisztina gyönyörű, korhű jelmezei mind mind színesítették az előadást.
A darab rendezője Bozsik Yvett, már számos operettet illetve musicalt vitt színre a színházban, többek között a János Vitéz, a Hegedűs a Háztetőn, illetve a Marica Grófnő. Bátran állíthatom, hogy ez a rendezőnő legjobb rendezése.
És hogy kiről is szól a történet? Somossy Károly 1884-ben építette meg a Somossy Orfeumot, melyet ma már Budapesti Operettszínházként ismerünk. A darab Somossy életének néhány fontos pillanatát tárja a közönség elé, illetve bepillantást enged az akkori miliőbe, egy varázslatos helyre, ahol a gazdag mágnások két kézzel szórták pénzüket az ünnepelt díva, Carola Cecília lábai elé, ahová hercegek, grófok és más nemesek sokszor álruhában múlattak és ahol éjszakába nyúlóan mulattak az emberek.
Dolhai Attila - Somossy Károly: Az éjszaka császáraként is nevezett Somossy a darab címéhez hasonlóan valóban mágus volt. Olyan magyarországon még ismeretlen újdonságokat hozott, mellyekkel felpezsdítette az éjszakai életet, megtanította kulturáltan mulatni a magyarokat. Attila tökéletes választás volt a szerepre. Minden egyes gesztusából tisztán olvasható volt, mennyire élvezi is ezt a szerepet. Hol bűvészkedett a színpadon, hol az asszonyregiment között próbált meg lavírozni. És bár szeretett Orfeumát a darab végére kénytelen eladni ellenlábasának, remekül megfogalmazza Somossy életfilozófiáját "Szabadság, mámor, szerelem ó mind a három kell nekem... Hát ezért múlat a magyar, mert mind a három kell neki..."
Fischl Mónika - Armina(a feleség): Mónika nem véletlenül a színház vezető primadonnája. Szerepeit mindig gyönyörű eleganciával, kacérsággal játsza. Armina igazán hálás szerep. Adott egy még nagymama korban is gyönyörű nő, akinek férje más nők mellett keresi a szenvedély gyönyörét. Bár mindeddig szemet hunyt férje csapodársága felett, elfogyott a türelme, így ultimátummal érkezik férjéhez: "Amennyiben nem hagy fel a tivornyával és lesz tisztességes férj és nagypapa, úgy ne számítson többet a vagyonára, amire eddig építkezhetett." Ám a méltóságában sértett Armina amennyire haragszik urára, legalább annyira szereti is. A darab egyik legszebb momentuma, mikor az asszonyi hűségről és a sírig tartó szerelemről énekel: "Megbántott száz nővel, akkor is csak ő kell...Én tudtam szeretni, csak őt tudtam szeretni, csak őt igazán". Kitartása és hűsége végül eredménnyel zárul, hisz Somossy is felismeri, hogy felesége mellett a helye.
Kiss Diána - Carola Cecília(a szerető): Somossy-hoz hasonlóan, Carola Cecília is egy valós, törtélemi személyiség. A kor ünnepelt és egyben legnagyobb primadonnája, akinek a lábai elé szórták a férfiak a pénzt és minden széppel és jóval elhalmozták és aki ennek ellenére is csak egyetlen dologra vágyott, egy családra"Úgy cserélnék a feleséggel, inkább várnék egy férjet hajnalig, mint hogy én magam mulassak itt..." A kívánatos és gyönyörű nő, Somossy szeretője és egyben üzlettársa, együtt kopasztják meg a gyanútlan mágnásokat. Bár a darab elején még Somossy felesége kíván lenni, a darab végére mégis a jóképű Leopold Mária Lippert Weilersheim felesége lesz. Oldalán jóképű férjével, karján pedig újszülöttjével Edwinnel, Cecília is megkapja a családot melyre vágyott.
Kiss Diána csodás hanggal megáldott, gyönyörű primadonna, aki kiválóan tárta elénk Carola Cecíliát annak minden hibájával és erényével együtt.
Erdős Attila - Lazarovits Dzénkó(A mágnás): A bácskai parasztgyerek, akinek még a császárnál is nagyobb a vagyona, Carola Cecíliát kívánja feleségül venni, hogy aztán magával vigye Bácskára, ahol aztán dolgos háziasszonyt válna belőle. Azzal azonban nem számolt, hogy imádata tárgyának eszében sincs kapát ragadni a kezébe, így minden igyekezete ellenére a nő mást választ magának. De mivel a táncos komikus nem maradhat pár nélkül, így Zdénkó is megtalálalja a hozzá illő mátkát, a csinos takarító lányka Bella személyében és bár minden vagyonát eldorbézolja, újdonsült feleségét ez cseppet sem zavarja.
Erdős Attila többször is bizonyította már, hogy a vérében van a nevettetés, legyen szó akár Bóni grófról, akár csak a Lazarovitsra igencsak hasonlító Zsupán báróról, mindig nevetésre készteti a közönséget, belépőjét, valamint a Gyere Velem Bácskába... kezdetű dalát is hatalmas taps fogadta.
Ábrándy(Bárány)Bella(A fiatal tehetség): A csillingelő hangú Bárány Bellát, egyszerű takarító lánykaként ismerhetjük meg, aki a színpadra vágyakozik. Fergetegesen előadott Por cica cica cica dalával felkelti Somossy érdeklődését és szerződteti is az orfeumba. Így lesz Bárányból Ábrándy, takarító lányból pedig feltörökvőben lévő primadonna, aki rögvest össze is akasztja a bajszát Carola Cecíliával, a két nő között megkezdődik a rivalizálás. Az sem segíti a dolgot, hogy Bella fülig beleszeret a búzamágnás Lazarrovits Zdénkóba, akit azonban csak Cecília érdekel. A sértettség hatására ő is érdeklődni kezd Somossy iránt, aki végül megbékíti a lányt és igent mond Zdénkó házassági ajánlatára.
Széles Flóra tűzről pattant, énekel, táncol mindezt úgy akár egy vérbeli primadonna tenné, jóllehet Bella karaktere a darab szubbrettje.
Sándor Péter - Leopold Mária Lippert Weilersheim(Az Álruhás herceg): A második felvonásban érkezik meg a darab hatodik hősszerelmese. A jóképű osztrák herceg Somossy meghívására utazik Budapestre, hogy részt vegyen a Konstantinápoly megnyitóján. Persze azonnal elbűvöli Carola Cecílitá, akit több alkalommal is megtekintett és rögvest megkezdi az udvarlását. A fiatal nemes el is dalolja szomorú életét. Csúf menyasszonyt szánnak neki, ám őt jobban vonzzák a szép, tűzes magyar lányok: "Nincsen szebb a magyar lánynál, nádszálkarcsú derekánál kisangyalom..."Persze a hosszas udvarlása nem marad eredménytelen, Cecília végül az ő felesége lesz, az olyan apróságok mint, hogy nem is vérbeli arsiztokrata, már nem is számítanak.
Sándor Pétert leginkább drámai szerepekben láthatja a közönség, mint István a király, Jekyll és Hyde valamint a fiatal Edmond Dantes. Leopold Mária szerepében azonban megcsillogtathatja táncoskomikusi vénáját is: Kellően humoros, buzog benne a magyar vírtus, élvezettel ropja és a szemében lévő csillogásból azonnal észrevehető, mennyire élvezi is ezt a szerepet.
Bardóczy Attila, Németh Attila, Magócs Ottó(a haragosok): A Somossy ellen áskálódó, három úr, minden áron meg akarják szerezni Somossytól az orfeumot. Még attól sem riadnak vissza, hogy bérgyilkost küldjenek rá. Mivel ebben az operettben mindenkit megillet a boldog befejezés, a haragosok is megkapják mire leginkább vágynak és az ő kezükbe kerül az Orfeum. A három ellenlábas bár intrikus figura, mégis nagyon szórakoztatóak, jókat lehet derülni egy egy elszólásukon. A hármas közül leginkább Magócs Ottó emelkedik ki, aki kellő iróniával játsza karakterét Waldmannt.
Az Orfeum Mágusa ugyan nem hibátlan darab, mégis szerethető, varázslatos, egy olyan korszakba repít vissza minket, ahová szívünk szerint mindnyájan vágyunk. A darab méltó emléket állít Somossy Károlynak, aki nélkül ma nem létezhetne a Budapesti Operettszínház. Mindenkinek nagy nagy szeretettel tudom ajánlani a darab megtekintését, egy igazán nagyszerű élményben lesz része mindenkinek.
